Betöltés...


Add a webhelyhez Metaadat

Ludo online, ingyenes

A játék mögötti történet

A Ludo egy jól ismert társasjáték, amelyet két vagy négy játékos játszik színes bábukkal és egy dobókockával. A játék különösen népszerű Indiában, Európában és Dél-Amerikában. Számos változata és sokféle neve létezik, amelyek közül néhány védjegyként be van jegyezve – főként európai vállalatok által.

A játék története

A latin ludo szó jelentése „játszom”, de ez az elnevezés jóval később jelent meg – miután a játék már elterjedt Dél-Ázsiából Európába. A Ludo történelmi eredete Indiához köthető, ahol már a 6. században játszották – igaz, akkor még dobókocka nélkül.

A játék végleges változatát, amelyben a játékosok felváltva dobnak kockával, Angliában szabadalmaztatta Alfred Collier 1896-ban, és Royal Ludo néven került forgalomba, ezzel is hangsúlyozva „királyi” társasjáték státuszát.

A 19–20. század fordulóján ez a társasjáték igen népszerű volt a brit haditengerészet matrózai körében. Miután néhány szabályt módosítottak, a játék új angol nevet kapott: Uckers. Svédországban elterjedt a Fia nevű változat (teljes neve: Fia med knuff, jelentése: „Fia lökéssel”), Svájcban pedig Eile mit Weile néven ismert, amely szó szerint annyit jelent: „Siess lassan.”

Más változatok is léteznek, például a magyar — Ki nevet a végén („Ki nevet a végén?”), a német — Mensch ärgere Dich nicht („Ne bosszankodj, ember”) és a francia — Jeu des petits chevaux („A kis lovacskák játéka”). Spanyolországban a játékot parchís néven ismerik, míg Kolumbiában parques néven. Ezek az adaptációk eltérhetnek a pálya kialakításában, a bábuk számában és az egyedi szabályokban.

Sok országban a játékot helyi hagyományok kísérik – tréfás mondásokkal, szerencsét hozó varázsszavakkal vagy bonyolult szabályokkal, például azzal, hogy kötelező kiütni az ellenfél bábuját, ha ugyanarra a mezőre lépünk.

A játék lényege azonban mindenhol azonos, csak a nevek és a részletek változnak. Bár indiai eredetű, a nyugati változatok jelentősen átalakították a játékmenetet és a megjelenést, így az már távol áll az eredeti pachisitől – egy hagyományos társasjátéktól, amelyet Indiában évszázadokon át játszottak.

A Ludo nemcsak nyugatra, hanem keletre is elterjedt. Például Vietnámban rendkívül népszerű, Cờ cá ngựa („A tengeri csikók játéka”) néven, míg a kínai kultúrában létezik egy hasonló játék, a 飞行棋 („Repülő sakk”), amelyben a bábuk kereszt alakú pályán mozognak, és speciális mezőkön „repülhetnek”.

Érdekességek

  • A Ludo az ősi indiai pachisi játékból származik, amely több mint 1500 éves múltra tekint vissza. Már a Gupta Birodalom idején, a 6. század körül is játszották. Népszerűségét bizonyítják az Agrában, egy erőd teraszán máig fennmaradt, kőbe vésett játéktáblák.
  • Az eredeti változatban a dobókockák helyett kauri kagylókat vagy speciális pálcikákat használtak, amelyeket a földre dobtak. A felfelé esett oldalak száma határozta meg a lépések számát.
  • Akbar I Nagy császár (16. század, Mogul-dinasztia) annyira szerette a pachisit, hogy hatalmas kőtáblán, élő bábukkal játszotta – szolgákkal, akik a bábuk helyett mozogtak.
  • Indiában és Nigériában néhány iskolában a Ludo az ajánlott szüneti játékok listáján szerepel.
  • Banglades és Pakisztán egyes iskoláiban a játékot ideiglenesen betiltották, mert a gyerekek veszekedtek miatta, vagy lógni kezdtek az órákról.

Elég csak egyszer játszani — és rájössz: a Ludo összehozza az embereket, szórakoztat, és valódi izgalmat, örömet és a győzelem ízét nyújtja!

Hogyan kell játszani, szabályok és tippek

Ha nem vesszük figyelembe a játék más változatait, például az indiai pachisit vagy parchisit, a ludo egy dobókockával és játékosonként négy bábuval játszott társasjáték. A játéktábla négy színes zónára van osztva — általában kékre, sárgára, zöldre és pirosra —, amelyeket utak kötnek össze a tábla közepével.

A játék szabályai

A játék célja, hogy a játékosok felváltva dobjanak a kockával, és a bábukat az óramutató járásával megegyező irányban (a tábla külső mezőin) mozgassák, hogy elsőként jussanak be a célzónába (a középpontba).

A játék menete részletesebben is leírható. A játék elején:

  • Helyezd el a négy bábudat a neked megfelelő színű sarokban (kék, piros, sárga vagy zöld).
  • Sorsolással döntsétek el, ki kezd (ezt akár a dobókockával is meg lehet tenni).
  • A saját körödben dobj a kockával. Ha „6”-ost dobsz, az egyik bábut kihozhatod a bázisról, és a saját színedhez tartozó induló mezőre helyezheted. Ha „1”–„5” jön ki, a bábuk a bázison maradnak.
  • Minden „6”-os dobás után kapsz egy újabb dobási lehetőséget. Ha utána „1”–„5”-öt dobsz, a bábu annyi mezőt halad az óramutató járásával megegyezően.
  • Ha ismét „6”-ost dobsz, választhatsz: új bábut hozol be a játékba, vagy folytatod a már pályán lévő bábu mozgatását.

Ha nem dobsz „6”-ost és befejezted a lépést, a kör átkerül az ellenfélhez.

A ludo játék során:

  • A bábukat annyi mezővel mozgathatod előre, amennyit a kocka mutat.
  • Ráléphetsz ellenfél bábujára — ez visszakerül a bázisra. Az ellenfélnek újra „6”-ost kell dobnia, hogy visszahozza a bábut a játékba.
  • Megállhatsz biztonságos mezőkön, amelyeket csillaggal jelöltek. Ezeken az ellenfél nem ütheti le a bábut.

További szabályok

Bizonyos ludo-verziókban van egy extra szabály: ha úgy állítasz meg egy bábut, hogy ugyanott már van egy másik saját bábud, azok blokkolnak. A blokkot az ellenfelek nem kerülhetik meg, nem léphetnek rá, viszont te szabadon mozgathatod a saját bábu(i)dat.

A blokkok jellemzőek az ázsiai ludo-változatokra, és stratégiai lehetőségeket nyújtanak. Például ha a blokkod három mezővel egy ellenfél előtt van, és ő „4”-et dob, nem tud lépni, és a kör rád száll vissza.

A blokk mozgatásához „2”, „4” vagy „6” kell. Ezután mindkét bábut 1, 2 vagy 3 mezővel mozgathatod előre. Ha páratlan számot dobsz, és nincs más bábud, amit mozgathatnál (a blokkon kívül), a blokk megszűnik.

Játéktippek

A ludo elsőre bonyolultnak tűnhet, de ez az érzés néhány játék után elmúlik. Ha megtanulod a szabályokat és szereztél némi gyakorlatot, gyorsan elkezdhetsz nyerni — akár valódi ellenfél, akár mesterséges intelligencia ellen. Íme néhány hasznos tanács:

  • Mindig figyeld a tábla állását, és előre tervezd meg a lépéseidet.
  • Részesítsd előnyben a támadást a védekezéssel szemben. Használd ki az ellenfél hibáit, és üsd le a bábuit, hogy visszaküldd őket a bázisra.
  • Vedd figyelembe a kockadobások valószínűségeit, és ne csak a szerencsére (például egy „6”-osra) építs.

Ha betartod a szabályokat, és követed ezeket az egyszerű tanácsokat, hamar megtanulsz ludozni és nyerni — ráadásul élvezni is fogod a játékot. Néhány parti után ez a társasjáték könnyen válhat a kedvenceddé, és szívesen fogod játszani nemcsak a gép, hanem barátok és családtagok ellen is!